Ez az edzés annyira tetszett, hogy már holnap újra megcsinálom. Szerettem, hogy nagyon jól felépített gyakorlatok, jó sorrendben követik egymást. Technikailag nem könnyű, mert figyelnem kell az egyensúlyra, a remegnek az izmaim és közben annyira jó hogy még erősebben tartom a hátizmait. Az utolsó öt perc nyújtás az ajándék. Köszönöm. BOSU a barátom, jöhet bármikor.

Ebben a bosu tornában sok új fifkás gyakorlat van. Pl. a bosu elé-rá-mögé lépés nagyon élvezetes, a rezegtető lefelé menetel szintén, és a sík felületen négykézlábból felállás, nos, az nagy kedvenc lett. Ami kihívás nekem, gyakorlással sikerült nagyjából , az a gömbfelületen repülőzés, azaz, amikor minden végtag a levegőben, a karunkat pedig magunk előtt ki kell nyújtani, majd hátravezetni a combhoz- itt nekem elég nehéz volt eltalálni a gömbön azt a pontot, ahol ez kivitelezhető kényszerleszállás nélkül. :-) Mondjuk nekem picivel kisebb a bosum, szóval lehet ez is számít. Mikor Szandi közölte, hogy jön az utolsó gyakorlat, csak annyit mondtam „ne már, ez olyan jó”. A torna végeztével pedig gyerekes hevülettel cipeltem a páromhoz a bosut , és bemutattam, miket tanultam. Ilyen ez. :-) Másodjára végeztem el, de még sokszor fogom. Hála érte.

Nagyon örülök, hogy újra köztünk van ez az instabil eszköz. Sajnos nem tudtam premierben tornázni rá, de máris pótolom.:-)